Körös-ártér

A Nemzeti Park e részterülete a Hármas-Körös hullámterének Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső szakaszát foglalja magába Csárdaszállás és Szelevény között, érintve Gyomaendrőd, Mezőtúr, Szarvas, Békésszentandrás, Mesterszállás, Öcsöd, Tiszaföldvár és Kunszentmárton területét, mintegy 6580 hektáron.
A Körös-vidék árterületei egykor sokféle, fajgazdag élőhelytípust foglaltak magukba. A Tisza és mellékfolyóinak 1830-ban kezdődött és 1895-ben lezárult átfogó vízszabályozási munkálatai révén azonban a hajdan összefüggő árterületet folyó melletti hullámtérre és ármentesített kultúrterületre osztották.
A Hármas-Körös hullámterén a folyószabályozások után kialakult másodlagos táj sajátossága, hogy az ősibb, természetes és a szabályozással létrejött új élőhelyek együtt találhatók meg. A békésszentandrási duzzasztó működésének hatására a folyó felső szakasza lassúbb áramlású, kiegyenlített vízszintű, állóvízhez hasonló. Az alsó szakasz gyorsabb és a Tisza áradásainak hatására nagyobb a vízszint ingadozása, ezért magas falak és karakteres partvonalak jellemzik. Különösen az alsó szakaszon, Öcsöd és Szelevény között, az Álom-zugban, a Malom-zugban és az Iriszlói-holtág belső területein nagy kiterjedésű, tájképileg is kiemelkedő értéket képviselő ártéri kaszálóréteket találunk. A hullámtéri erdőket főként fűz-nyár ligetek alkotják, tölgy-kőris-szil keményfás ligeterdők már csak kis kiterjedésben jellemzőek.
A hullámtér sok faj számára jelent kedvező életteret a környező alföldi kultúrtájban, gazdag flórája és faunája fontos szerepet játszik a mentett oldali vizes élőhelyek élővilágának fennmaradásában és megújulásában is. A Nemzeti Parkban megtalálható az egykori mocsárvilág számos jellegzetes és ritka növényfaja is.
Szintén gazdag a hullámtér vizes élőhelyekhez kötődő alsóbbrendű faunája. A sekély, meleg morotvákban védett halfajok találják meg életfeltételeiket. A víz színén úszó hínárnövényzet és a párás erdők egyaránt jó életfeltételeket biztosítanak a kétéltűek és a hüllők számára.
A Hármas-Körös hullámterének mélyebb fekvésű kaszálórétjein és a Hármas-Körös menti erdőkben is számos védett madárfaj költ. A Nemzeti Park e részterületéhez kötődik Európa jelenleg ismert legnagyobb tavi denevér (Myotis dasycneme) kolóniája és jelentős értéket képvisel a hullámtérben biztos életfeltételeket találó vidra (Lutra lutra) is.
A Hármas-Körös hullámterének kultúrtörténeti értékei közé elsősorban a folyószabályozáshoz kötődő vízügyi emlékek tartoznak. Számos régi gátőrház, gőzszivattyútelep található a védtöltések mentén.